Stop Destroying Videogames: az Európai Bizottság válasza, és miért folytatódik a küzdelem

Ez volt az egyik legjobban várt esemény a játékosközösség számára. 2026. június 16-án az Európai Bizottság megadta hivatalos válaszát az európai polgári kezdeményezésre (ICE) „Stop Destroying Videogames”. Az ítélet: egyelőre nincs új jogszabály. Elemzés, és hogy miért nincs vége a történetnek.

Előzmények

A The Crew Ubisoft általi 2024-es leállítása nyomán született kezdeményezés azt követelte, hogy a kiadók legyenek kötelesek játszható állapotban tartani játékaikat a kereskedelmi támogatás megszüntetése után (offline mód, közösségi szerverek stb.). A kezdeményezést többek között Ross Scott vitte tovább, és minden szükséges küszöböt elért:

• 2026. január 26-án nyújtották be a Bizottsághoz;
• 1 294 188 ellenőrzött aláírás (körülbelül 1,3 millió);
• a küszöbértékeket 24 tagállamban érték el.

Egy érvényes ICE arra kötelezi a Bizottságot, hogy válaszoljon, de arra nem, hogy jogszabályt alkosson.

Mit válaszolt a Bizottság

2026. június 16-i válaszában a Bizottság jelzi, hogy jelen szakaszban nem tud jogi kötelezettséget javasolni arra, hogy a játékokat kereskedelmi forgalmazásuk megszüntetése után is játszható állapotban tartsák. Fő érve: a kiadók szellemi tulajdonjogai. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az európai fogyasztóvédelmi jog már most is jelentős garanciákat biztosít a játékosok számára.

Törvény helyett a Bizottság vállalja, hogy:

• 2026 végéig párbeszédet indít az iparral és a fogyasztói képviselőkkel egy önkéntes magatartási kódex kidolgozása érdekében a játékok „életciklusának végét” kezelésére vonatkozóan;
• együttműködik a civil szervezetekkel és a hatóságokkal, hogy jobban megismertesse a fogyasztók már létező jogait.

Elemzésünk: kiszámítható válasz, és az igazi eszköz máshol van

Ez a válasz egyáltalán nem meglepő. A problémát közvetlenül megtámadni, új és konkrét törvényt követelve, azt jelentette volna, hogy szembemegyünk azzal a területtel, amely a leginkább kedvez a kiadóknak: a szerzői joggal. Egy kényszerítő erő nélküli „önkéntes magatartási kódex” minden esélye megvan arra, hogy holt betű maradjon, ahogy azt az iparág önkéntes vállalásainak eddigi története is mutatta.

De a küzdelem nincs elveszve; egyszerűen csak pontosan kell célozni. Az igazi eszköz nem az, hogy jogokat hozzunk létre, hanem hogy alkalmazzuk a már létező jogokat:

• A 2019/770 (EU) irányelv (digitális tartalmak) és a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó jog már most is lehetővé teszi az olyan gyakorlatok megtámadását, mint a diszkrecionális felmondás vagy az egyoldalú módosítás.
• A RGPD és a DSA, amelyeket a digitális óriások megfékezésére alkottak, olyan követelményeket tartalmaznak, amelyek átültethetők a videojáték-visszaélésekre (átláthatóság, hozzájárulás, tisztességes felületek).
• Mindenekelőtt a még előkészítés alatt álló jövőbeli Digital Fairness Act pontosan a dark patterneket, a csapdaszerű előfizetéseket és a manipulatív designokat célozza. Itt van a legnagyobb esélye annak, hogy a játékosok kéréseit meghallják, és most, amíg ez a szöveg formálódik, kell nyomást gyakorolni.

Egy petíció, amelyet aláírunk, majd elfelejtünk, semmit sem ér. Ami számít, az a folyamatos mozgósítás: zajt csapni, bevonni a tartalomkészítőket, és követelni a már létező törvények alkalmazását. Most dől el a holnap törvénye.

Források: Európai Bizottság, válasz az ICE-re (2026. június 16.) · A kezdeményezés hivatalos adatlapja.

Hivatalos hivatkozások

• Európai Bizottság, válasz a „Stop Destroying Videogames” ICE-re